Reservation

A település megközelíthető közúton: a 84-es főútról Völcsejnél délnyugatra, Kőszeg felé kell letérni. A XIII. századi oklevelek két Horpácsot emlegetnek, melyekkel a XV. században már Egyházas Horpács és Kis-, vagy Puszta-Horpács néven találkozhatunk. A település az Osl nembéli családoké és a csornai prépostságé volt. A falu a XVIII. században került a Széchenyiek tulajdonába. Gróf Széchényi Ferenc titkáraként egy ideig itt élt Hajnóczy József, a magyar jakobinusok egyik vezéralakja. A Széchenyi-kastélyban sok ismert személyiség mellett megfordult Liszt Ferenc is. Az 1893-as kőszegi hadgyakorlat idején gróf Széchenyi Imre berlini nagykövet vendégeként Sopronhorpácsra látogatott II. Vilmos császár. A településhez 1933-ban hozácsatolták Lédec községet. 1935-ben jött létre a BETA Magyar Növénynemesítő Üzem, mely később mint Répatermesztési Kutató Intézet (ma BETA-Ktató Kft.) a cukorrépa-nemesítés fellegvára lett.

Sopronhorpács első okleveles említése az 1220-as évekből származik, egy későbbi oklevélben Hurpach néven szerepel, 1464-ben már Puztahorpacz néven említik. 1906-ban kapja a mai, Sopronhorpács nevet, hogy megkülönböztethető legyen a hasonló nevű, Nógrád megyei településtől. 1536-tól Nádasdy-birtok, 1677-től viszont már a Széchényi család birtokolja.

Római katolikus temploma Szent Péter és Pál nevét viseli. A XII. század utolsó harmadában egyszerű falusi templomként épült, később az Osl család nemzetségi templommá építtette át. Az idők folyamán az alapjáig tönkrement templom helyére a XIII. század elején épített, kegyúri templom került. Ezt később hosszú szentéllyel bővítették, majd 1250 körül toronnyal látták el. Vélhetően ekkor készült a kor egyik leggazdagabb, 7-7 oszlopos román stílusú kapuzata, faragott oszlopokkal és ívekkel.

A XVI. század első felében a templomban tűz pusztított, következményeképpen beomlott a szentély és a szentély előtere. A szentély olyan erősen károsodott, hogy újra kellett építeni. A török időkben erősen romlásnak indult az épület. Ekkor az árkádíveket elfalazva a déli mellékhajót alakították át templommá, és csak azt használták. 1737-ben a szentélyt, majd 1741-47 között az egész templomot beboltozták. Ekkor készült el a barokk karzat és a torony. Így lehet, hogy a barokk torony egy román stílusú bélletes kaput rejt maga alatt. 1890-92-ben a barokk berendezéseket a kor divatja szerint romantikusra cserélték.

A templom feltárása és felújítása 1957-60 között történt, s ennek eredményeként nyerte el mai alakját. A templombelsőben a román és a gótikus, a barokk és a modern építészet stílusjegyei egyaránt megtalálhatók.

A volt Széchényi-kastély 1772-1773-ban épült barokk stílusban. Az 1800-as években felújították, Széchényi Ferenc húzatott rá manzárdtetővel lezárt emeletet, és alakított ki körülötte szép parkot. A kastély parkja ma már védett. 1872-ben és 1874-ben több hetet töltött Horpácson, a kastélyban Liszt Ferenc. Itt zenésítette meg Jókai Mór Petőfiről írt Holt költő szerelme című versét.

A falun halad át a lövő—kőszegi portalanított közút. A Sopron—Szombathely vasútvonalhoz rendszeres autóbuszjárat köti össze a falut a lövői vasútállomással.

Lakóinak száma 866 fő (1900-ban 890 fő). A lakosság a 60-as évekig növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozott, azóta megnőtt az iparban és szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya. A 80-as évekre az ingázók nagy része a munkahelyéhez közelebb eső településeken — elsősorban Sopronban és Kőszegen — keresett lakáslehetőséget.

Szolgáltatások: napköziotthonos óvoda, általános iskola, körzeti és fogorvosi rendelő, az egészségházban terhes- és csecsemőgondozás, gyermek- orvosi szakrendelés, a művelődési házban könyvtár, filmvetítés, énekkar; posta, tűzoltószertár, ABC-áruház, minidiszkont, ruházati és zöldség- bolt, 3 üzemi konyha, 2 magánvendéglő.

A falu idegenforgalmi szempontból kiránduló helynek tekinthető. Jól alkalmazkodik a határ menti bevásárlóturizmus igényeihez. A kereskedelemben, és egyéb szolgáltatásoknál is, egyre nagyobb szerephez jut a magánszféra. A határok megnyitásával Ausztria felé is bővült a munkalehetőségek köre. Néhány éve létesült a Kőszegi Ruhaipari Szövetkezet három kihelyezett varrodája a szomszédos községekben, ezek egyenként 20—20 alkalmazottat tudnak fogadni. A női munkaerő foglalkoztatása lakosságmegtartó erőt jelent.

A Répatermesztési Kutató Intézet Sellmayer Kurt 1933-ban itt létesített növénynemesítő üzeméből fejlődött ki. Az Országos Meteorológiai Intézet hálózatának részeként meteorológiai állomás működik Sopronborpácson.

Műemlék a XIII. századi román-gótikus Szent Péter és Pál r. k. templom. Átalakították a XVIII. században. Berendezéséből megemlítendő a XVIII. századi barokk kő keresztelőmedence. 1800—1801-ben átalakították és bővítették, egykori kápolnájában XVIII. századi falkép látható. Az egykori kastély ma kultúrház. A kastélypark természetvédelmi terület. Műemlék jellegű a XVIII. századi barokk Szent Flórián-szobor, Nepomuki Szent János szobra, az 1750 körül készült barokk Mária-oszlop, Szent Donát szobra 1775-hől, a temetőben Bogyai Szabó Erzsébet sírköve a XViII. század végéről (1838-ban átfaragva Niczky Vilmos sírkövévé). A Répatermesztési Kutató Intézet tulajdonát képező, kör alaprajzú, háromemeletes magtár — a közhasználatban „körmagtár” — épülete alakjánál és belső kiképzésénél fogva az országban egyedülálló, építészeti szempontból nyilvántartott alkotás. Említést érdemei még Szent László kőszobra a Szent László-kert közepén, a horpácsiak által Szent Anna-szobornak nevezett alkotás és az I. világháború áldozatainak emlékműve. Emléktábla hirdeti, hogy a községben született dr. Csapodi István szemészprofesszor 1856-ban, valamint Szentirmay Elemér — eredeti nevén Németh János — zeneszerző, dal-költő 1836-ban. Horpácson született még Széchényi Imre (1858—1905) gróf, agrárpolitikus, Széchenyi Lajos gróf unokája és Muszeli József (1815—?) százados, aki a 104. honvéd zászlóalj 1. századának parancsnoka volt az 1848—49-i szabadságharc idején. Itt élt a kastélyban Széchényi Ferenc titkáraként Hajnóczy József jogtudós, a magyar jakobinusok egyik vezére. 1872-ben és 1874-ben több hetet töltött Horpácson Liszt Ferenc. Itt zenésítette meg Jókai Mór Petőfiről írt „Holt költő szerelme” című versét. 1918-tól Horpácson volt plébános Kovács Ferenc (1883—1964), korábban egyházmegyei levéltáros, főreáliskolai hittanár és prefektus. Itt egyben a Hangya Szövetkezet ügyvezető elnöke volt, továbbá a Levente Egyesület elnöke és a vármegye törvény- hatósági bizottságának tagja.